A dolgozó munkába járási költségének elszámolása

Ebben a hírlevélben egy, az ügyfelek által gyakran feltett kérdést válaszolunk meg:

„Milyen lehetőségek vannak a dolgozó munkába járásának elszámolására, és milyen adóterhekkel kell számolni?”

A munkáltatónak egyes, jogszabályban meghatározott esetekben kötelezően hozzá kell járulnia a munkavállaló bejárási költségeihez, de ha ez nem áll fent, akkor maga dönthet, hogy hozzájárul-e a munkavállaló költségeihez. Mivel a munkáltató által adott költségtérítés a magánszemély munkavállalónál bevételként jelentkezik, így meg kell vizsgálni az adó vonzatokat is.

Munkába járás: Munkába járás alatt azt az utat értjük, amit a munkavállaló közlekedési eszköz segítségével a lakóhelyétől/tartózkodási helye és a munkahelye között oda-vissza megtesz. A munkáltató akkor köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását, ha a munkavállaló lakhelye nem azonos településen van, mint a munkáltató telephelye. Akkor is köteles megtéríteni a munkáltató a munkába járás költségeit, ha azonon településen van a kettő, de az sem helyi, sem helyközi járattal (közösségi közlekedés) nem érhető el. Munkába járás alatt a napi szintű oda-és vissza közlekedést értjük, hazautazás alatt pedig, a legfeljebb hetente egyszer, ha a munkavállaló például albérletben lakik Budapesten, de hétvégente hazautazik pl. Miskolcra, a lakóhelyére.

Munkába járás adómentes térítése: A munkavállalónak nem kell figyelembe vennie az SZJA bevallásában azt az összeget, amit a munkáltatójától kap az utazással kapcsolatban felmerült költségeire megtérítésére. Ez a szabály érvényes határozott, vagy határozatlan idejű munkaszerződésre, és ugyanez érvényes a 8 órás, 6 órás, vagy 4 órás foglalkoztatásra is. Az SZJA törvény a tömegközlekedésre VAGY más közlekedésre adható térítést határozza meg, azaz nem lehet például bérletet is téríteni és a munkavállaló autóhasználatakor az üzemanyagot is elszámolni egyszerre. Ha a munkavállaló és a munkáltató abban állapodnak meg, hogy saját autóval közlekedik a munkahelyére, akkor a lakóhely/tartózkodási hely és a munkahely közötti távolságra 15Ft/km összeg számolható el. Fontos, hogy csak az átutazáshoz használt menetjegyet, bérletet köteles téríteni a munkáltató, azaz sem a munkavállaló lakóhelye, sem a munkahelye szerinti településen használatos jegy, bérlet juttatása nem felel meg azoknak a feltételeknek, amikor a munkáltatónak kötelező lenne megtéríteni a munkába járás költségeit. A munkáltató a bérlettel vagy jeggyel történő elszámolás ellenében ezek árának legalább 86 százalékát köteles megtéríteni, azonban a térítés összege a munkáltató döntése alapján ennél több is lehet. A juttatás csak abban az esetben nem minősül bevételnek, ha a költségtérítés összege nem haladja meg a jegy, bérlet árát. Fontos tudni, hogy a munkáltató nem vonhatja le a térítés összegéből a szabadság, a munkaszüneti napok, a keresőképtelenség miatt munkából kieső napokra jutó arányos összeget. Az szja-törvény kizárólag a munkába járással kapcsolatban engedi meg a kedvező adózási szabály alkalmazását. Amennyiben a munkavállaló magánszemély a közigazgatási határon kívül lakik, és a közigazgatási határtól a munkahelye szerinti helyi bérletet használja (pl. BKK-bérletet) és emellett kiegészítő bérletet vásárol, akkor a munkáltató a kiegészítő bérlet árát köteles téríteni. A juttatás feltétele, hogy a dolgozónak a költségtérítést a bérlettel vagy jeggyel való elszámolás ellenében fizetheti ki a munkáltató. Az elszámolás történhet a bérlet, jegy leadásával vagy munkáltató nevére szóló számla alapján is. Miután a munkavállaló a bérletet hosszabb ideig használni kívánja és leadni csak a bérlet lejárta után tudja, ezért célszerűbb, ha a vásárlásról kéri a munkáltató nevére szóló számlát, ugyanis ebben az esetben a munkáltató a térítést összegét akár már a vásárlás napján kifizetheti.

2017. 06. 23.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK